Á L T A L Á N O S     I N F O R M Á C I Ó

Bemutatkozó:

Immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Tour de Délvidék, amelyet egyszerűen csak kulturális kerékpár-túrának nevezhetünk.

Eredeti célja, hogy minél több fiatal (s kevésbé fiatal) látogasson el a Délvidék eldugott magyar szórványfalvaiba, az idei évben kevésbé teljesül, hiszen egyrészt a Dunán átkelve kilépünk a történelmi Délvidék területéről, másrészt teljesen szerb lakta területeken keresztül haladunk át. Az Al-Duna azonban, amellett, hogy fontos középkori magyar emlékekkel rendelkezik, páratlan természeti szépségű terület.

A Tour de Délvidék tehát egy túra, s mindenki autonóm módon állíthatja össze útvonalát, egyedüli megkötés, hogy az éjszakai helyszínekre mindenkinek meg kell érkeznie. Az esti helyszíneken pedig csendes, tábortüzes éjszaka lesz a program.

Költségek:

A Tour de Délvidéken nincs sem nevezési, sem részvételi díj, de a résztvevőknek ellátásukat maguknak kell megszervezniük (az esti, illetve az útközbeeső településeken természetesen tudnak majd mind hideg, mind meleg élelmet vásárolni).

A szervezők szállító-eszköze (általában kamion) azonban szállítja a résztvevők csomagjait az esti helyszínek között, illetve a kísérő gépkocsi az esetlegesen elfáradó résztvevőket is a következő esti helyszínre.

Az előző évektől eltérően azonban az idei évben magasabbak a járulékos költségek, elsősorban azért, mert nem magyarlakta területeken haladunk keresztül, s így a szállást is nagyrészt kénytelenek vagyunk kempingekben megoldani. Az előző évekhez hasonlóan az idei évben is mindenkinek sátrat kell hoznia magával.

Az eredetileg tervezett hajóútra végül is nem nyertünk támogatást, így a napi táv 70 – 80 km-t fog kitenni.

A túra végig a Duna mellett folyik, aszfaltos úton (június végén kimondottan gyér volt rajta a forgalom), s nagyon sok, egytől-egyig ingyenes strand mellett visz el utunk (a részletes útvonalban egyébként csak a legismertebb strandokat soroltam fel külön).

Az ellátás mellett a következő költségek jelentkeznek majd (természetesen a belépőjegyek csak fakultatív költségnek számítanak):
 

Nevezés:

Nevezni előzetesen 2008. augusztus 5-éig lehet a zsoldos@sksyu.net e-mail címen vagy pedig a +381-64-160-46-86-os telefonszámon. A start helyszínén, Székelykevén (a falu központjában) pedig 2008. augusztus 5-én, kedden, reggel 8.00 és 9.00 óra között.

További információ a www.civilportal.net honlapon, valamint a fenti e-mail címen és telefonszámon kapható !

Augusztus 4., hétfő

ZENTA

10.00 órakor a kamion indulása Zentáról, a város központjában lévő „Ci-Fi” Civil Központ (Zenta, Fő tér 18.) elől – erre az időpontra idehozott csomagokat és kerékpárokat Székelykevéig leszállítjuk, viszont a személyes leutazást mindenkinek saját magának kell megoldania.

SZÉKELYKEVE

Esti találkozó Székelykevén, laza kiülős program a falu központjában lévő kocsmák előtt, utána szállás a Foci-pályán.

Székelykeve (szerb nyelven: Skorenovac/Скореновац, német nyelven.: Skorenowatz), település az Al-Duna közelében, Kevevárától (Kovintól) 6 km-re nyugatra. A Kárpát-medencében lévő magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése.

A falu elődjét Keve vármegye területén már a XV. században is megtalálhatjuk Szkordnovetz, olykor Zkorenocz-puszta elnevezés alatt.

A török kor után a Duna folyamatos áradása miatt sokáig lakatlan területen 1869-1886 között Beresztóc és a Duna közötti területen pedig Gyurgyova-Rádayfalva (Sajkásgyörgye) nevű falu jött létre, amelynek 1869-ben 396 lakosa volt. Első lakói magyar palócok voltak, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek.

1883-ban 645 bukovinai székely családot (körülbelül 2000 fő) telepítettek Gyurgyovára, de 1886-ban áthelyezték őket a mai Székelykeve és Sándoregyháza helyére, mivel a Duna állandó áradása és a talajvíz veszélyeztette a telepeseket. Minden új telepesnek a kormány 10 hold földet adott (igaz, ezeket a földeket az év nagy részében a Duna elárasztotta).

1886-ban megalapították a falut a ma ismert nevén. Ez idő tájt sok német és bolgár lakost telepítettek be. Közben a kormány a község részére templomot és iskolát építtetett. Papot és tanítókat kaptak, és megindult a rendes közigazgatási élet. Székelykevének az itteni letelepülés után két évre 1889-ben épült fel a ma is meglévő szép sugártornyú temploma.

A település életét az 1888. évi árvíz nagyon megzavarta, sokan koldusbotra jutottak, sokan pedig visszamentek Moldvába. 1889-ben újabb székely telepesek érkeztek a faluba. A férfiak elsősorban kubikossággal keresték meg kenyerüket, valamint a környező szerb és német gazdáknál voltak napszámosok, aratás idején részes aratók.

A vállalkozó szelleműek az első világháború előtt kivándoroltak Amerikába. Az 1970-es években a lakosság tömegesen indult Nyugat-Európába, Franciaországba és Németországba vendégmunkásnak.

További információ: www.szekelytur.com

Augusztus 5., kedd (Székelykeve – Veliko Gradište, 82 km)

SZENDRŐI VÁR (Smederevo)

Szendrő városa a Duna jobb partján, a Šumadija hegység északkeleti lejtőjén található. A területét északon a Duna, keleten a Morava folyók fogják közre.

A mai Szendrő helyén lévő települést II. Bazilikosz bizánci császár 1019-es oklevele említette meg először. Szmederovo néven a szerb források egy 1381-es évkönyvben még faluként említették meg.

Szendrő, egészen a 15. századig egy kicsiny jelentéktelen település volt. Csak miután Branikovics György despota a szerb állam fővárosává tette, akkor kapott Szendrő nagyobb jelentőséget. Ugyanis Branikovics György az 1428-1430 közötti időszakban, a konstantinápolyi erődítmény mintájára, felemeltette az ún. Kis várat, majd pedig 1430-1439 időszakban a mintegy 10,5 hektár területű Nagy várat.

A Kis vár egy különlegesen megerősített uralkodói székhely volt. Hat tornya és magas kőfalai vannak, különösen érdekes a despoták palotája a nagytermével és annak Dunára néző, három darab ikerablakával. A Nagy vár tizenkilenc toronnyal (20 m-nél magasabbak) és 1,9 - 4,5 méter vastag kőfalakkal rendelkezik, amelyek összességükben kb. 1250 métert tesznek ki. A Nagy várban egy-egy katonai és polgár település volt található. A munkálatok végeztével Szendrő lett az ilyen típusú erősségek legmonumentálisabb példája egész Európában. A despoták korában Szendrő volt a szerbség politikai, gazdasági és kulturális életének a központja.

Azonban a kor legerősebb hatalma, a Török Birodalom 1459-ben gyorsan elfoglalta az utolsó szerb erősséget is, ami egyben a szerb állami lét végét jelentette és ez által Szendrő is elveszette vezető politikai szerepét, szellemi és nemzeti jelentőségét. Így Szendrő volt a középkori szerb állam utolsó fővárosa.

A törökök a várat 1480 körül átépítették, s az egész erőd köré még egy falat emeltek, két kisebb négyzetes toronnyal és négy sokszögletű ágyútoronnyal, hatalmas lőrésekkel az ágyúk számára.

Szendrőt a törököktől jó négy évszázaddal később a Karađorđević Petrović vezette szerb felkelősereg foglalta vissza 1805. november 8-án. Szendrő ezután a felkelt Szerbia Alkotmányozó Tanácsának és legfőbb Szkupstinájának (országgyűlésének) a székhelye lett és maradt is e csúcsszervnek 1807. évi Belgrádba való költözéséig.

Szendrő vára azonban mindkét világháborúban súlyos károkat szenvedett. A legnagyobb kár 1941. június 5-én érte, amikor is a benne tárolt hadianyag 2.500 emberrel egyetemben egy apokaliptikus robbanás során megsemmisült.

A várat a II. világháború utáni időkben azonban kijavították, s jelenleg Szendrő vára az egyik legmonumentálisabb, s jó állapotban megmaradt középkori vár a Duna mentén.

A Nagy vár ingyenesen bármikor látogatható, míg a Kis várba 100,00 din a belépő (diákoknak 50,00 dinár) – a Kis vár minden nap 8.00 – 20.00 óra között tart nyitva.

További információ: www.smederevo.co.yu

ÁTKELÉS A MORAVA FOLYÓN

Ha a nagy hajó-kirándulás nem is jön esetleg össze, egyben azonban biztos lesz részünk. A Morava – folyón ugyanis csónakokkal fogunk átkelni.

S mindezt tesszük azért, mert a Požarevac felé vezető út iszonyat forgalmas (az autópálya is csak pár km-re van tőle), s ezért a biztonság és a természetes életérzés miatt egy šalinaci helyi parasztemberrel leszerveztem, hogy sorban átvisz bennünket a folyón (persze kerékpárokkal együtt). Utána Kostolacig földesutakon lesz még egy kis lankázás.

Persze, akinek ez túl pórias, az választhatja az aszfalt-rohanást is.

VIMINACIUM (Kostolac mellett)

Az Al-Duna mente nem csak középkori emlékekben gazdag, hanem egyúttal az ókori Római Birodalom nagyon sok híres emléke is itt található. Ezek egyike Viminacium római légiós tábor és város.

Az I. század elején a különösen harcias kelta scordiscus törzs legyőzésével hódította meg Róma területet, s először az I. század végén épült fel a VII. Claudia római légió állandó tábora. A légiós tábor 442 m x 385 m-es négyzet alapú területen feküdt.

A kezdetektől fogva a légiós tábor mellett polgári település is létrejött (mint ahogy ez a birodalomban állandó gyakorlat volt), amely a II. század első felében nyerte el a városi státuszt, s később pedig Moesia Superior provincia fővárosa lett. A város 72 hektáron terült el. A fontosságát jelzi, hogy a III. században sorra látogatták meg a római császárok. A IV. században a birodalomban államvallássá váló kereszténység püspöki székhelye is lesz. Az V. században a hunok elpusztítják a várost, de a VI. században Jusztinianusz bizánci császár újjáépítette. Később azonban a Bizánci Birodalom visszaszorulásával végleg elveszti a város jelentőségét, s eltűnt a térképről.

A 19. század végén megkezdett régészeti ásatások az elmúlt három évtizedben váltak igazán intenzívvé (többek között 13.500 sírt ástak ki), de a jelentős eredmények mellett is még hihetetlen gazdag leletanyag vár a föld alatt a kiásásra.

Jelenleg a terület hivatalosan csak idegenvezetés mellett látogatható (bár igazából oly nagy a terület, hogy szabadon lehet megnézni külön-külön az egyes emlékeket), s az egy órás körút 200,00 dinárba kerül. Minden nap 10.00 – 18.00 óra között tart nyitva, de idegenvezetéssel csak 12.00-kor, 14.00-kor, 16.00-kor és 18.00-kor indulnak csoportok. Jelenleg megtekinthető többek között a mauzóleum, a praetoriániusok kapuja, a fürdő, s az idei évtől az amphiteatrum.

További információ: www.viminacium.org.yu

RAMI VÁR (Ram)

Ennek a helynek is van római emléke, ugyanis Traianus római császár ezen a helyen épített pontom-hidat a dákok elleni háború során, s a későbbiekben Lederata római város jött létre a helyen.

A római város elpusztulása után Ram középkori várát építették fel ugyanazon a helyen, azonban a vár pontos építési dátuma nem ismert, de mindenféleképp az Al-Duna legrégebbi várai közé tartozik. Első említése 1128-ból származik, amikor a bizánci sereg a közelében csatában legyőzte a magyarokat. Miután a török elfoglalta, a Mátyás király alatt ismét megerősödött Magyar Királyság elleni védekezésül 1483-ban II. Bajazid szultán újjáépítette és megerősítette a várat, amely akkor nyerte el jelenleg is látható arculatát.

A Rami vár alaprajza egy szabálytalan ötszög, öt bástyával a sarkokon. A bejárat a Don Juan bástyán keresztül van.

Még ma is viszonylag jó állapotban van. A vár nincs lezárva, de turisztikai hasznosítása sem épült ki: szabadon, bármikor ingyenesen látogatható.

A vár alatt közvetlen található az Al-Duna egyetlen komp-átkelőhelye, s közvetlen mellette pedig a nyári forróságban felüdülésként ható kávézó, árnyékos, széljárta terasszal (nyitva tartás: minden nap 10.00 – 24.00 óra között).

EZÜST-TÓ (Veliko Gradište mellett)

A Rami vár után utunkat Zatonje-nál a főútról balra letérve a Szigeten (Ostrvo) keresztül folytatjuk. Az egész sziget valójában egy nyaraló-telep, s különösen szép kilátás nyílik arról a két töltésről, amely összeköti a parttal a szigetet (balról a Duna főága, míg jobbról a töltéssel öböllé varázsolt mellék-ág látható).

A második töltésnél látható külön nevet kapott Ezüst-tó (Srebrno jezero) néven, amely az egész Al-Duna egyik legjobban kiépített strand-központja (kvázi „tengerpart” érzés). Az objektumokon látszik, hogy az üdülőközpont a 90-es évek előtt élte fénykorát, de még mindig nagyon látogatott. A strand mellett közvetlen szabadtéri kávézók, játék-termek sorakoznak egymás mellett.

A szállás az Ezüst-tó partján, közvetlen a strand mellett található kempingben lesz (sátoronként 150,00 dinár, plusz személyenként 250,00 dinár).

További információ: www.velikogradiste.org.yu

Augusztus 6., szerda (Veliko Gradište - Donji Milanovac, 81 km)

VINCI

A Duna melletti Vinci apró településen belgrádi híres emberek villái sorakoznak. A település központjában egy exkluzív, teraszos kávézó melletti strandon többek között a Dunában játszható röblada-pálya is található.

GALAMBÓC VÁRA (Golubac)

Galambóc várának tekintélyes romja a Duna jobb partján, közvetlenül a Vaskapu szoros kapujánál, Golubac és Brnjica települések között félúton található.

A vár helyén már a római korban is állt egy erősség, amit Columbaria-nak neveztek. Galambóc középkori, szerbek által épített vára, azonban csak a 13. század végén vagy a 14. század elején jött létre. A vár stratégiailag olyan jelentős helyen fekszik, hogy a várért és környékéért gyakran háborúztak egymással a bizánciak, a magyarok, a bolgárok, a törökök és a szerbek.

Így 1334-ben Károly Róbert magyar király hódította meg, majd 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. Az időközben szerb kézre került várat Zsigmond király 1427-ben szerződéssel szerezte meg, de a várba kinevezett szerb várkapitány a töröknek 12 000 aranyért átadta. Zsigmond 1428-ban ostrom alá vette, de a szultán serege azt felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került.

1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta, de a 18. század elején újra a törököké lett és maradt is egészen az önálló Szerb Királyság megteremtéséig.

A Duna fölé meredő magas kősziklán lévő szabálytalan alaprajzú várat több fázisban építették fel. A vár az eredeti elképzelések szerint a hidegfegyverek korának felelt meg, amit aztán a tűzfegyverek megjelenése során, azok szükségleteinek a figyelembevételével, tovább bővítettek. A vár az elrendezése szerint alsó és felső, valamint külső várra, illetve kora alapján ó- és új-várra osztható. A főbejárata a vár nyugati oldalán található, mely előtt egy sziklába vágott száraz árok vezet el. Kilenc masszív kőből épített tornya van, melyek közül az öt belső torony a vár régebbi építési szakaszához, míg a külső várban található négy torony a vár újabb korszakához tartozik. A belső vár felső részén van a vár legerősebb tornya, a Sesir (Šešir, am. Kalap) torony, míg az alsó részén a palota található. Az egyik toronyban egy kápolna is megtalálható volt.

Most csak romjaiban állanak a Duna hulláma fölé vadregényes sziklafalakon emelkedő várfalak. Jelenleg a vár szabadon, ingyenesen látogatható.

Érdekességként megemlíthető, hogy mivel a vár teljesen a Duna partjáig lenyúlik, így a Duna mentén haladó aszfaltos utat a váron keresztül átvezették.

További információ: http://mars.elte.hu/varak/galamboc/galamboc.htm

GALAMBÓCI-SZOROS

Az Al-Dunának egy meglehetősen hosszú 110 km-es hegyvidéki szakasza is van, a Vaskapu-szoros. Itt a Belgrádnál még 2 km széles folyó mindössze 150-170 m-re szűkül össze. A szoros Galambóc váránál kezdődik és Kladovo közelében, Sip falunál ér véget. Nem egységes, keverékvölgy. Négy rövidebb szorosból áll, melyek között kisebb medencék vannak. Ezek közül az első a Galambóci-szoros.

A Vaskapu-szorost a Pannon-tenger vájta ki, amikor lefolyt a mai Fekete-tengerbe. Később tektonikus kiemelkedések, illetve süllyedések következtek, és a felső pliocénben kialakult a mai vízrendszer őse. A Duna elhódította a területet, még mélyebbre erodálva magát a Kárpátok mészkőfalaiba, hogy létrehozza Európa legmélyebb szurdokvölgyét.

A Galambóci-szorosból kerékpártúrák tehetőek a Galambóci-hegyszorosban (450 m-es szintkülönbség), s jó kilátóhelyek találhatóak a szorosra.

ÚT A DUNA MENTÉN VAGY A HEGYEKBEN

Az elkövetkező nap választani lehet két út között: marad valaki a Duna mentén vagy pedig a hegyeknek veszi az irányt ?

Ha a Duna mentén marad, akkor a Duna szépsége mellett találkozni fog az egymás után sorjázó alagutakkal. Az egész Al-Duna mentén összesen 21 alagút szakítja meg a Duna melletti utat, amelyből 17 ezen a szakaszon található (további négy pedig a Kazán-szorosokban). Az alagutak hossza változó, az 50 m-től a 370 m-ig terjed, s a fő gond az velük, hogy teljesen kivilágítatlanok. A 100 m-nél rövidebb alagutak esetében a két végéről a Nap még átvilágítja, viszont a hosszabbak esetében sűrű sötétség uralkodik. Ami kerékpárosok esetében komoly veszélyt jelenthet, de szerencsére az alagutakban az aszfaltút mellett párhuzamosan magasabb járda is van (de sokszor igencsak keskeny). Javallott ezért az alagutak miatt a túrára a megfelelő kerékpár kivilágítás mellett komoly éjjeli lámpát is vinni, illetve a biztonságot növeli, ha átkelés előtt valaki hátramarad, s az alagút előtt lassítja az esetlegesen érkező gépkocsik forgalmát.

Ha valaki nem a kétségkívül izgalmas alagutakat választja, az a régi belgrádi úton felkapaszkodhat a hegyekbe, s egy 18 km-es távot tehet meg, aszfaltos úton, 500 m-es szintkülönbséget legyőzve (közepesen nehéz túra).

LEPENSKI VIR

Aki a Duna menti utat választja, annak útközben esik, aki viszont a hegyeket, annak jó 2 km-t vissza kell tekernie, ha meg akarja látogatni az ország legismertebb őskori leletének színhelyét, Lepenski Vir-t.

A Duna menti teraszokon az i.e. 5.300 – 4.800-as időszakban egy nagyon gazdag kezdetleges földművelést, halászatot folytató kultúra virágzott. Ennek a Duna-parti telepnek a két legalsó, tehát legrégibb rétegében házalapokat találtak, cserépedények és háziasított állatok csontjai azonban, a kutya kivételével nem kerültek elő. Lepenski Vir világhírét halra emlékeztető, emberi fej alakú szobrai biztosítják.

A régészeti feltárása 1965-ben kezdődött el, s gyorsan világossá vált, hogy európai szinten értékes neolitikus kultúráról van szó. Jelenleg a lelőhely egy múzeum keretében tekinthető meg (nyitva tartás: minden nap, hétfőt kivéve, 9.00 – 18.00 óra között; belépőjegy: 100 dinár, tanulóknak 50 dinár), amely előtt egy hangulatos pihenőhely van (természetesen büfével egyetemben).

GREBEN-HEGYI KILÁTÓ

Lepenski Vir után az út a Duna mellől elkanyarodik, s a hegyek közé kell felkapaszkodni. A 225 m magas hágó kerékpárral való megmászása mellett lehetőség nyílik egy ösvényen a Greben hegy szikláiról újra a Duna-partjához jutni, ahol a 119 m maga sziklákról nagyszerű kilátás nyílik a folyóra.

MIŠO KAPITÁNY HEGYE

Donji Milanovac előtt 3 km-rel Majdanpek felé kell letérni a Duna menti útról, s az „Eco-etno program”, illetve az „Open Art Gallery” táblát követve jó 2 km múlva megérkezünk a „Kapetan Mišin breg” nevezetű helyre.

Első benyomásunk az, hogy egy nagyon érdekes helyen vagyunk, de igazából nem tudjuk megmondani, hogy mi is az. Ez valójában egy család lakhelye fenn a Duna felett, a hegyen, ahol a családfő érdekes alakú faágakból készített még érdekesebb szobrokat, s az egész, mint egy elvarázsolt kert, összevisszaságban virágokkal és törpe fákkal alkot kavalkádot.

De emellett a hely a falusi turizmusra rendezkedett be, s lélekelállító kilátás mellett tudunk üldögélni a jól kiépített kertben.

A szállásunk is itt lesz, esti tábortűz mellett (100,00 din/fő árért). Aki igényli, további 300,00 dinárért teljes vacsorában is részesülhet.

Augusztus 7., csütörtök (Donji Milanovac – Tekija – Vaskapu-vízerőmű – Tekija, 70 km)

DONJI MILANOVAC

A felső- és az alsó-szorosok között a Duna kiöblösödik, s itt jött létre Donji Milanovac városa, a Vakapu Nemzeti Park központja. Közvetlen a város bejárata után található a városi strand (utazóknak fontos információ, hogy tusoló is van a strandon).
A város központjában egy kicsit időzve nekilendülhetünk az egész egy hetes út legszebb szakaszának, a Kazán-szorosnak.

KAZÁN – SZOROS

Donji Milanovac után először le kell gyűrnünk egy 27 km-es, meglehetősen egyhangú szakaszt, hogy azután feltűnjön először is a Kis-Kazán-szoros.

Ez kétségkívül az Al-Duna leglátványosabb része, a fenséges Kazán-szoros, ahol a Duna valóságos sziklaszűkületbe nyomul. Ez a rész 9 km hosszú és mindössze 150-170 m széles. A sziklafalak csaknem függőlegesek, helyenként 700 m magasak. A Kazán-szoros felső része a hosszabb és keskenyebb Nagy-Kazán, míg az alsó valamivel szélesebb, de rövidebb Kis-Kazán. A kettőt a dubovai kiöblösödés választja el egymástól. A víz mélysége Dubovánál 80 méter, ez a Duna teljes hosszának legmélyebb pontja.

A védőgát és a mesterséges tó megépítése előtt itt rengeteg örvény volt, emiatt úgy tűnt, mintha a víz örökös forrásban lett volna, ezért is nevezték el kazánnak. A folyó mélysége akkor 75 m volt, és ez volt a legnagyobb folyómélység egész Európában. A Sipi-szoros tele volt víz alatti és helyenként a víz fölé is emelkedő szirtekkel, melyek között szinte zubogott a Duna vize. A hajózás biztosítása végett a 19. század végén megépítették a 2.200 m hosszú és 73 m széles Sipi-csatornát. A szerbiai oldalon vasúti síneket fektettek le, és a felfelé haladó hajókat mozdonyok vontatták.

A gát és mesterséges tó megépítésével teljesen megváltozott a Duna folyása. A tó helyenként 100 m-nél is mélyebb, a veszélyes szirtek nagyobb mélységbe kerültek. Most nyugodt és veszélytelen a hajózás.

A szoros nem csak a természeti szépsége miatt, hanem a kulturális örökség miatt is jelentős. A Nagy-Kazán-szorosban, a szemközti román oldalon ugyanis egy ortodox kolostor található (a templomi ének a szerbiai oldalra is áthallatszik), valamint a sziklafalba vésett monumentális Decabal – szobor. Decebal dák uralkodó szobrát a hírhedt olajmilliárdos, Iosif Constantin Drăgan ötletére és pénzéből faragták sziklába, amelyet 1994 - 2002 között tizenkét alpinista szobrász készített. 40 méteres magasságával és 25 méteres szélességével ez a legnagyobb kőszobor Európában. Latin nyelvű feliratán Drăgan saját nevét is megörökítette.

Aki további természeti szépségre vágyik, annak lehetősége van a Ploče-i Erdészházhoz feltekerni (2,6 km), s onnan további 600 m megtétele után ragyogó kilátásban gyönyörködni a Kis-Kazán-szoros felett.

Aki pedig fürdeni szeretne, az a Nagy-Kazán-szoros bejáratánál lévő 2-es alagút előtt közvetlen teheti meg, egy sárga épület mellett (az épületen a „Balon stanica Barnica” felirat van) kiépített dokk segítségével. Ha pedig valaki csak egy kis felüdülésre vágyik, annak a Nagy-Kazán-szoros után lévő Hajdučica-i vízimalom (Hajdučka vodenica) mellett kialakított pihenőhelyet ajánlom.

TRAIANUS – TÁBLÁJA

Traianus római császár (98-117) uralkodása alatt érte el a Római Birodalom a legnagyobb kiterjedését, s a dákok elleni kemény háborúja miatt több emlék is fűződik a nevéhez az Al-Duna tájékáról. Ezek közé tartozik az a kőtábla, amely a Nagy-Kazán-szoros végén, épp a Duna szintje felett, egy piramis-szabású kőszirten áll. Maga a felirat már sérült, betűi is részben ki vannak törölve. Csak ennyi olvasható rajta:

IMP. CAESAR NERVAE F.
NERVA TRAIANUS AUG. GER.
PON. MAX. T.T.
M

A felirat annak állított emléket, hogy Traianus Taktaliánál a hadsereget hajókon átszállította, majd Malagolumbiánál sietve utat csináltatott, s Ogradéna vidékén keresztül, a hegyeken át az ellenséges ország belsejébe vezette seregeit.

A tábla valójában csak a Duna felől, csónak segítségével látogatható meg.

VASKAPU – VÍZERŐMŰ

Jugoszlávia és Románia az 1965-ben határozta el a Vaskapu-szoros végén vízerőmű építését. 1972-ben avatták fel a két ország együttműködésében felépült Vaskapu Vízi erőmű és Hajózási Rendszert. A Dunán hét év alatt létesült erőművek teljesítőképessége 2100 megawatt. A rendszer mintegy 400 millió dolláros költséggel készült el.

Az erőmű megépítésekor a Vaskapu-szorosban fekvő Ada Kaleh-sziget teljesen víz alá került, Orsova történelmi városával egyetemben, ugyanis a vízszintet kb. 35 méterrel megemelték. Emiatt a gát építésekor Ada Kaleh – szigetének mintegy ezer, többségében török lakosát, az épületek egy részével egyetemben (beleértve a helyi erőd katakombáit, a bazárt, a mecsetet, Mahmut pasa házát, a temetőt és más épületeket is) egy közeli szigetre költöztették. A helybéliek ennek ellenére inkább Törökországba költöztek.

A vízerőmű turisták által is látogatható, munkanapokon 8.00 – 15.00 óra között (a belépőjegy 100,00 dinár).

TEKIJA-I STRAND ÉS KEMPING

A városnév tábla után rögtön bal oldalt, a Duna mellett található a Tekija-i strand, amely egyben kemping is (de teljesen ingyenes). A kavicsos strandon található strandröplabda, strandfoci, tusoló, illemhelyiség, s egy kávézó is. Az ez esti szállásunk természetesen itt lesz.

Augusztus 8., péntek (Tekija – Brnjica, 81 km)

S A VISSZAÚT

S az eddig megtett utat ismételten megtesszük, ami azért ilyen gyönyörű környezetben még sem lesz majd unalmas.

TOMA KEMPING (Brnjica előtt 6 km-re)

Szállás közvetlen a Duna mellett található kempingben, ahol kulturált tusoló és illemhelyiség van. A kemping rendelkezik teraszos étteremmel, ahol igény esetén meleg étel is fogyasztható.

A szállás díja 185,00 din/fő (100,00 din sátoronként + 50,00 din tusoló használati díj + 35,00 din fejenként tartózkodási illeték).
 

Augusztus 9., szombat (Brnjica – Ram – Stara Palanka – Fehértemplom, 65 km)

ÁTKELÉS KOMPPAL A DUNÁN

Ramig tekernünk kell, majd a középkori vár lábától induló komppal kelünk át a Dunán. A komp a következő időpontokban indul: 6.00, 9.00, 12.00, 15.00, 18.00.
A komp-átkelőnél van egy nagyon jó kis kávézó, amely 10.00 – 24.00 óra között tart nyitva.

ÚJRA A DÉLVIDÉKEN

A komp a túloldalon, Stara Palánkán köt ki, s innen laza 10 km letekerése után, Vračev Gaj-t elhagyva a fehértemplomi tavakhoz jutunk.
Vračev Gaj után jó 1 km-re balról lévő első tó (a Vračev gaji – tó) melletti „Szerbia” kempingben lesz a szállásunk, székelykevei ismerőseinknek köszönhetően ingyenesen.

Augusztus 10., vasárnap (Fehértemplom - Székelykeve, 58 km)

„HATTYÚ AKNA” TÁJVÉDELMI KÖRZET

A Deliblátói-homokpuszta legdélebbi területén, a Duna partján található tájvédelmi körzet, amely Európa hírű madárvilággal rendelkezik.

TALÁLKOZÓ A SZÉKELY KERÉKPÁROSOKKAL

2003 óta a székelykevei fiatalok Bukovinából, illetve Székelyföldről indulva (ahonnan a 19. század végén érkeztek őseik) végigkerekezik egész Erdélyt. E kétségkívül sokkal embert próbálóbb út után hazafelé kerekező csapattal találkozunk Székelykeve előtt a déli órákban, hogy együtt érkezzünk meg mindkét csoport végcéljához, Székelykevére.

KULTÚRÁLIS – SZÓRAKOZTATÓ PROGRAM SZÉKELYKEVÉN

A kerekesek megérkezése nyitja meg a hagyományos székelykevei „Nyári esték” kulturális program-sorozatot, amelynek így mi is közvetlen részesei leszünk.

Augusztus 11., hétfő

A délelőtti órákban hazaindulás (a kísérő-kamion a csomagokat és a kerékpárokat igény szerint visszaszállítja Zentára).